Monday 29 August 2011

Centrul de Legume-Fructe


1 comment:

Anonymous said...

A megszelidített, mindennapi egzotikum, a legszomorúbb trópusok (a la Lévi-Strauss) itt, a zöldségbolt hátánál... Hol van már a tavalyi banán? És hol van az a hajó? És hol van Aureliano Buendia ezredes, akinek Ursula beviszi a sült banánt (ezt az abszurditást el sem tudtam képzelni... istenem, micsoda világ, micsoda helyek, ahola száz év magány mélységében úgy sütik a banánt, igen, azt, mint máshol egy szelet közönséges, jellegtelen húst)...

És kérdezem én, kiemlékszik még a banánszoknyára??? Válaszokat ide várunk, a mester blogjára, kisorsoljuk a a legszebb banános dobozt a nyerteseknek a legjobb, legszakszerűbb leírásért!

És azt nézem itt, hogy ez a sok felhalmozott üres doboz egyszerre nosztalgikus és vidám, tömegáruvá vált egzotikum, színes, mint egy kereskedelmi tévécsatorna stúdiója, kedves, mint a banánpépet arcán szétmázoló kisgyerek, és lágy krémes, mint a banánpuding, és mellbevágó, mint Aureliano Buendia ezredes sült banánja